Sándor-Metternich-kastély (Az Ördöglovas kastélya) - Bajna

Sándor-Metternich-kastély bemutatása

A bajnai birtokra 1720 táján épült vadászkastélyt a 19. századi átépítés és bővítés keretében Hild József építész tervezte át, aki egy klasszicista stílusú, főszárnyán téglalap alaprajzú, egyemeletes, mellékszárnyain földszintes épületet tervezett. Az Ördöglovas kastélyának is nevezik, gróf Sándor Móric nyomán. „Ez nem ember, ez egy ördög” – mondták róla Angliában. Hajmeresztő lovasbravúrjaitól hangos volt Budapest és Bécs. Több világcsúcsot is felállított akadályugrásban. A saját kastélya erkélyéről is leugratott és a legendák szerint a kastélyban is gyakran lovon járt.

Sándor Móric - akiről Kálmán Imre operettet írt, Metternich kancellár lányát, Metternich-Winneburg Leontine hercegnőt vette feleségül -, a bajnai kastélyt olyan színvonalon alakíttatta át, hogy méltó legyen hercegi származású felesége új otthonának.

A kastély épülete egyemeletes, téglalap alaprajzú. Négyoszlopos portikusza az emeletre került, hogy a terep adottságai mellett jobban érvényesülhessen (tisztán látható legyen). A portikusz mögött, az erkély frízén látható az átalakításra utaló 1834-es évszám. A középrizalit feletti timpanonban egykor a Metternich-Sándor hercegi címer volt látható (a hátsó homlokzaton szintén). Az épület alaprajza, a régi, barokk kastélyhoz történő igazodás hatására bonyolultabb a klasszicista épületekéhez viszonyítva. Földszintjén az ebédlőterem, a biliárdterem, a dohányzó, a kártyaszoba, a télikert és a házikápolna kapott helyett, míg emeletén a grófi és a grófnői lakosztályokat alakították ki. Itt kapott helyet a kastély urának és úrnőjének nappali és hálószobái, és itt helyezték el a gróf fegyver- és képgyűjteményét, könyvtárát és vadásztrófeáit.

A kastély belső termeinek díszítését és a berendezési tárgyakat a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico készítette. A kastély bútorait részben az olasz mester tervezte, részben pedig Londonból rendelte meg Sándor Móric. A vadaskertből angol park lett, külön pálmaház is épült, virágoskertet ültettek, és az egész birtokot kőfal vette körül, a kapuk mellett pedig kapusházak is készültek.

A gróf kedvenceinek, a lovaknak külön fűtött istállójuk volt, ez akkoriban még újdonságnak számított. A helyi mondák szerint az Ördöglovas annyira ragaszkodott a lovagláshoz, hogy sokszor még a kastélyban is lóháton közlekedett.

Talán a sok veszélyes mutatvány közben szerzett sérülései is okolhatóak azért, hogy Sándor Móric egészségi állapota már fiatal korában erősen megromlott. Ezért később évtizedekig visszavonultan élt a bajnai birtokán. 1878-ban bekövetkezett halálával férfiágon kihalt a Sándor család grófi ága. Birtokait, kastélyait lánya, Paulina örökölte. Sándor Móric a közeli Gyarmatpusztán emelt családi sírboltban alussza örök álmát.

A II. világháború a kastély teljes lepusztulását hozta. Először tábori kórház lett belőle, majd szükséglakások kaptak helyet falai között. A szocializmusban a helyi termelőszövetkezet irodája volt itt, később pedig gépállomás.

Napjainkban:
A Nemzeti Kastélyprogram keretén belül megújult a kastély. A kastély ékessége az unikális belső falfestések és díszburkolatok rekonstrukciója. A földszinti kiállításban eredeti miseruhákat, továbbá archív képeket, fotókat, interjúkat láthatnak a kastély történetéről, valamint egy animációs filmet is. A fénykor mellett megjelenik a pusztulás kora, a II. világháborút követő évtizedek.

Az emelet északi traktusa Sándor Móricról szól, a pipázó magánemberről, aki autodidakta módon tanult meg olaszul és franciául, és maga is írt kisebb zeneműveket. A következő teremben Sándor Móric, mint vakmerő lovas jelenik meg. Ezt követően az „anglomán urat” ismerhetik meg, aki imádott vadászni, kártyázni és a bútorait Angliából rendelte.

A női szárnyban az „Ördöglovas” lánya, Sándor Paulina jelenik meg, aki a 19. századi közép-európai kultúrtörténet egyik legizgalmasabb személyisége volt. Franciaországban a császárnéval együtt diktálta a trendet, Bécsben - ahol emlékét ma utcanév őrzi - divatklubot alakított 1882-ben. Wagner neki ajánlotta egyik zongoradarabját, Edgar Degas pedig megfestette őt egy fénykép alapján. Az ő nevéhez fűződik az a bizonyos (meztelen) női párbaj is… Gróf Kielmannseggnével ugyanis összekülönböztek a bécsi zenei és színházi élet dekorációját illetően. A grófnő bécsi évei illusztrációkon és árnyjáték formájában jelennek meg a kiállításon.

Látható lesz a Metternich házaspár – Richard von Metternich és Sándor Paulina – pompás párizsi otthona, és az érdeklődők egy diavetítést is megtekinthetnek a grófnő párizsi éveiről. Bárki beöltözhet majd korabeli jelmezekbe, hiszen Paulina az álarcosbálok nagyasszonya volt.

A kiállítás záró termét Metternich-Sándor Klementine és Franz-Albert von Metternich-Sándor emlékének szentelik. Ugyanitt interjúk láthatóak a ma is élő családtagokkal.

A felújított angolpark sétányokkal és tematikus játszótérrel várja az érdeklődőket.